12.rész

*Lia*

-Imre bácsi mi a fenét csinálunk a mocsár kellős közepén?-kérdezte az egyik cica nyávogva.
-Hát turázunk-mondta mosolyogva Imrebá
-Mert tudod azt szokták-mondtam kihajolva, hogy rátudjak nézni az osztály cicájára (nem jó értelemben)
-Na nem mondod-mondta nekem gúnyosan a szöszi
-Hé szöszi akkor meg miért kérdezted meg?Szerintem fogd vissza magad egy kicsit tudjuk, hogy hiányzik a pláza de nem most kell a világ tudtára adni, szóval bírd már ki míg elmondja a tanár a mondandóját és utána nyávoghatsz tőlem a barátnéidnak...-mondtam ő meg csak tátott szájjal nézett.Gondlom egy kicsit megleptem...kicsit.
-Na, jó gyerekek most már ne veszekedjetek, hanem szedjétek a lábatokat és gyertek.-mondta ellentmondást nem tűrő fejjel (igen fejjel, nem tud úgy beszélni velünk, hihetetlen ez a tanár...).A kérésére meg is indultunk, úgyhogy mindenki beszélni kezdett a mellette lévőkkel.A cicák ellőttünk mentek (szerintem én kezdek rászokni erre a cicázásra....), mi pedig zártuk a sort.
-Lia, büszke vagyok rád.Én se tudtam volna jobban.Szóval ezt meg kell ünnepelni, de mikor?-kérdezte tőlünk Lackó.
-Először is köszi, másodszor tudom, harmadszor, ha hazaértünk meg dumáljuk, ha nagyon szeretnéd.-mondtam mire megint kérdeztek.Csak most Dani kérdezett.
-Na, Lia mit álmodtál, hogy úgy láttunk ahogy láttunk?-először nevettem a kérdés megfogalmazásán, de azután elkomolyodtam és válaszoltam kérdésére.
-Rosszat-mondtam téged reggel mint úgy ahogy láttunk?-a kérdésen először nevettem a megfogalmazása miatt,de aztán elkomolyodtam.
-Rosszat-mondtam nekik titkolózva, amitől még jobban kiváncsiskodtak.Na, jó ezt még meg kell tanulni....
-De most komolyan, miért nem akarod elmondani?-Na most majdnem azt mondtam, hogy "Azért, mert szerelmi ügy", erre egyből gyanakodni kezdtek volna, úgyhogy szerencsém volt.
-Hát, hogy is mondjam.Mély sebet szúrt a szívembe-komolynak szántam de nem bírtam ki, hogy az utolsó szót ne hülyéskedjem el szóval nem sikerült teljesen komolyra.
-Hát, oké, de majd egyszer jobban kifejted nekünk?-kérdezte Viktor, és bevallom kicsit fura volt, hogy nem kérdezősködtek.
-Van valami amiről tudnom kéne?Mert nagyon, nem szoktátok abbahagyni a faggatózást- mondtam kérdőn nézve rájuk, mert most már egyre jobban éreztem úgy mintha titkolnának valamit, de mindegy, ha akarják elmondják.
-Nincs, de szólunk ha van-vigyorgott a képembe Laci.Hát jó.Csak egy kicsit volt hülye feje.Csak egy kicsit.
-Oké, most még bízok bennetek.-mondtam nekik, és nagyon remélem, hogy nem titkolóznak.